Balaicza ErikaMárcius van, közeledik a tavasz, de még mindig küzdeni kell az ilyenkor jelentkező fertőzéses betegségek ellen. A téli vírusok elleni védekezést nem ősz végén, tél elején kell elkezdeni. Egész évben erősítenünk kell immunrendszerünket. A vírusok, baktériumok legyőzéséhez szükséges erős védekezőrendszert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, de tény, hogy még most is meg lehet tenni az óvintézkedéseket.
Beszélgető társunk Dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

2018 FGA stressz közismert fogalom. Mindenki találkozott már vele, tapasztalta a saját bőrén, ki rövidebb, ki hosszabb ideig. Vannak, akik szinte állandóan küzdenek vele és hatásaival. A téma kapcsán a stresszről, a kiváltó okokról és a következményekről Prof. Dr. Faludi Gábor egyetemi tanárral, az MTA doktorával, pszichiáterrel beszélgettünk.
­- Köszönjük Professzor Úr, hogy vállalta az interjút. Mióta használjuk a stressz kifejezést, hogyan lehet definiálni? Betegség?
­- A "stressz" kifejezést (a latin stringere-ből, angolul: "szorosan húzni„) az 1920-as évek előtt főleg a fizikában használták, utalva egy anyagra kifejtett erő belső eloszlására, amely feszítőerőt eredményez. Az 1920-as és a 30-as években terjedt el biológiai és pszichológiai kutatói körökben, hogy alkalmanként ezt a feszítőerőt, mint betegséget okozó mentális feszültséget vagy káros környezeti tényezőt írták le. Walter Cannon amerikai élettan professzor 1926-ban rámutatott a stressz szerepére, mint olyan külső tényezőre, mely megszakíthatja a szervezet úgynevezett homeosztázisát(1), de mint élmény magyarázata akkor még hiányzott a szakértői és a laikus gondolkodásból.

Facebook oldalunk

Patikánk itt található